Táplálékkiegészítők a diabétesz és IR ellensúlyozására
Hasznos ásványi anyagok
Króm
A króm fontos nyomelem, mely szerepet játszik a szénhidrátok és a zsír anyagcseréjében, és abban is segít, hogy a sejtek megfelelően reagáljanak az inzulinra. Kísérletek kimutatták, hogy a diabéteszes betegeknek általában abnormálisan alacsony a krómszintje. Számos tanulmány azt sugallja, hogy a krómbevitel hatásos fegyver a cukorbetegség ellen, de tény, hogy az eredmények még nem minden kétséget kizáróak.
Az egyik kísérlet során - melynek eredményét a Diabetes Care című amerikai magazinban jelentették meg - a betegek egy részének krómot, másik részének pedig csak placebót adtak a hagyományos gyógyszeres kezelés mellé. Hat hónap elteltével azok, akik nem kaptak krómot, jelentős súlygyarapodáson estek át, míg azok, akik kaptak, javulást mutattak inzulin-érzékenységükben.
Egy ugyanezen lapban megjelentetett másik tanulmány viszont már kevésbé egyértelmű eredményre jutott. A betegeket itt három csoportra osztották: az egyik 500, a másik 1000 mikrogramm krómot, a harmadik csoport pedig csak placebót kapott hat hónapon keresztül minden nap. A három csoport tagjainál végül nem tudtak megállapítani jelentős különbséget sem testtömeg-indexük, sem vérnyomásuk, sem pedig inzulinigényük tekintetében.
Magnézium
A magnézium egyes leveles zöldségekben, magvakban, gabonafélékben előforduló ásványi anyag, mely táplálékkiegészítők formájában is könnyen hozzáférhető. A szervezet több mint 300 különféle biokémiai reakciójához van rá szükség. Amellett, hogy segít szabályozni a vércukorszintet, a normális izom- és idegi funkciókhoz, a szívritmus- és vérnyomás szabályozáshoz, illetve a csontok egészségéhez is nélkülözhetetlen.
Néhány tanulmány azt állítja, az alacsony magnéziumszint nehezíti a 2-es típusú diabétesszel küzdők vércukor szintjének szabályozását. Egy kísérlet során - melyet 63 2-es típusú diabétesszel és alacsony magnéziumszinttel rendelkező betegen végeztek 16 hét alatt - kiderült, hogy a rendszeres magnéziumbevitel növeli az inzulinérzékenységet és csökkenti a vércukorszintet. A magnézium adagolásával azonban vigyázni kell, a túlzott bevitel mellékhatása hasmenés, hányinger, étvágytalanság, izomgyengeség, alacsony vérnyomás, vagy szabálytalan szívverés is lehet.
Cink
Szervezetünkben a cink fontos szerepet játszik az inzulin termelésében és tárolásában. Kutatások igazolták, hogy a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők szervezetében lassabban szívódik fel és gyorsabban ürül ki, ezért pótlása jótékony hatású lehet. Cinkhez számos különböző élelmiszer fogyasztásával hozzájuthatunk, ilyen például a friss osztriga, a gyömbér, a bárányhús, a tojássárgája, a marhamáj, a mandula, a dió, a szardínia, vagy a csirkehús.
Vanádium
A vanádium szintén a szervezet számára nélkülözhetetlen nyomelem. Az 1980-as években került a figyelem középpontjába, amikor az első állatkísérletek során fény derült inzulinutánzó (és koleszterincsökkentő) hatására. Mivel orálisan szedve nehezen szívódik fel, nem igazán ajánlott, mert a dózis, amely elég nagy ahhoz, hogy hatással legyen a vércukorszintre, már toxikus lehet.
A kevesebb, mint napi harminc mikrogrammnyi vanádiumot tartalmazó kúrák még nem mérgezőek, de orvosi felügyelet nélkül nem ajánlott alkalmazni. Vanádium egyébként előfordul különféle olajos magvakban, gabonafélékben, borokban, gyümölcslevekben, gombákban, petrezselyemben, rákokban, és más tengeri élőlények húsában is.
Forrás: LifeNetwork
Táplálékkiegészítők
diabéteszben, inzulin rezisztenciában
Ígéretes magyar hatóanyag a szövődmények ellen!
A diabétesz és szövődményeinek kialakulásában nagy szerepe van az oxidatív stressznek. Ezt a fogalmat 1985-ben Helmut Sies német kutató vezette be az orvosi köztudatba azonos című könyvével. Ebben írja le az oxidációs stresszt mint a szervezetben zajló oxidációs folyamatok és az ezek megakadályozását végző antioxidánsok közötti egyensúlynak az előbbiek javára történő felborulását.
Ha az oxidáció zavart szenved, akkor szabad gyökök képződnek, amelyek a szervezet szinte összes molekuláját károsíthatják, a fehérjéket, a lipideket, a DNS-t, a géneket. A szabad gyökök képződéséhez és az oxidatív stressz kialakulásához többféle külső hatás vezethet, például a környezetszennyezés, a helytelen táplálkozás, az élvezeti szerek túlzott használta, a sugárzások.
Számos más betegségnek is oka lehet az oxidatív stressz, például a daganatos és a szív-érrendszeri betegségeknek, az Alzheimer- és a Parkinson-kórnak.
A Pécsi Tudományegyetem II. sz. Belklinikáján évek óta folynak kutatások az oxidatív stressz megismerése és káros hatásainak gyógyszeres kezeléssel való kivédése irányába. Úgy tűnik, a kutatások sikerrel járnak. A közelmúltban szabadalmi bejegyzést nyert egy hatóanyag, amely a jövőben segíthet a cukorbetegség vese- és érszövődményeinek megelőzésében.
Megkértük dr. Wittmann István professzor urat, a munkacsoport vezetőjét, hogy foglalja össze számunkra a kutatás eddigi folyamatát és eredményeit.
Dr. Rakk Erika
Az inzulinérzéketlenség és a cukorbetegség érszövődményei
Mi a tirozin?
Az inzulin hatásának csökkenése esetén beszélünk inzulinérzéketlenségről (inzulinrezisztenciáról). Ez abból áll, hogy az inzulin odakötődik ugyan a sejtek felszínén lévő receptorához ("fogadóhelyéhez"), de csak kismértékben jön létre az inzulin cukoranyagcsere-hatása.
Az inzulin lehetővé teszi, hogy a cukor a vérből a sejtbe átáramoljon
Az inzulin cukoranyagcsere-hatásának épp ez a lényege. A receptorhoz kötött inzulin hatására megváltozik a receptor maga, és jelzést ad a sejtnek. Ennek a jelnek a közvetítői olyan sejten belüli fehérjék, amelyek kapcsolatot tartanak az inzulin receptorával. E kapcsolat hatására a jelátvivő fehérjék összetétele megváltozik: a jelátvivő fehérjék egyik aminosavára, a tirozinra foszfát csoport kötődik.
Az inzulinnak értágító és sejthalált befolyásoló hatása is van
Inzulinérzéketlenség esetén az inzulin nem tágítja az ereket, hanem kifejezetten szűkíti azokat. Ráadásul ilyenkor a sejthalál csökkentése is kiesik. Mi több, az inzulinérzéketlenség állapotában az inzulin jele más irányokba megy el, így például a sejtosztódás fokozását okozza. Ez utóbbi három folyamat jelentősen növeli az érelmeszesedés és a szervek károsodásának kockázatát, hiszen érszűkület hatására csökken a szövetek oxigénellátottsága, az oxigénhiány következtében károsodott sejtek gyorsabban elhalnak, és az erek falában a simaizomsejtek gyors osztódásnak indulnak, ami tovább szűkíti az ér belső átmérőjét.
Az inzulinérzéketlenség fő oka az oxidatív stressz
Az oxidatív stressz oka elhízásban és cukorbetegségben a túlzott mértékű energia- (kalória-) bevitel. Teljesen mindegy, hogy a túlzott energiabevitel szénhidrát, zsír vagy fehérje formájában történik, mindenképpen oxidatív stresszhez vezet. Ezért értelmetlenek azok az extrém diéták, amelyek az egyik vagy másik táplálkozási összetevő kizárólagos fogyasztására alapozottak.
Oxidatív stressz hatására az említett tirozin aminosavhoz hasonló kóros aminosavak képződnek, amelyek beépülnek az inzulinjelet közvetítő fehérjékbe, és ez vezet az inzulin jelátviteli hibájához, azaz az inzulinérzéketlenséghez.
A kóros tirozin hatása
Azokban az erekben, amelyekben a kóros tirozin mennyisége nagyobb, az inzulin kisebb értágulatot okoz, illetve ezt antioxidánsokkal csak részben lehet befolyásolni. Ezt állatkísérletekben igazoltuk. Az is kiderült ezekből a vizsgálatainkból, hogy minél magasabb egy érben a nyomás, annál több az érfalban a kóros tirozin aminosav, és annál kevésbé ernyed el az ér inzulin hatására.
Állatkísérletekben azt is kimutattuk, hogy a kóros tirozint szájon keresztül adva a béltraktusból felszívódik, a vérkeringésbe kerül, és beépül az érfalba. Ezek az erek kevésbé reagálnak inzulinra, mint a kezeletlen állatokból származó erek.
A fokozott zsírbevitel növeli az érfalban a kóros tirozin aminosav mennyiségét
Ezt szintén állatkísérletekben bizonyítottuk. Bemutattuk, hogy az így megváltozott ér inzulinra érzéketlenné válik. Az is kiderült azonban, hogy a normális tirozin aminosav adásával a fokozott zsírbevitel káros érhatása kivédhető.
Emberi (humán) vizsgálatokat is végeztünk. Először kimutattuk, hogy cukorbetegek és vesebetegek az egészségeseknél több kóros tirozint ürítenek a vizeletükkel, és a vesebetegek vérében az egészséges tirozin szintje alacsony. Azt is bebizonyítottuk, hogy a cukorbetegségben gyakori szürkehályog kialakulásában jelentős szerepet játszik a szemlencsefehérjékben képződő kóros tirozin aminosav.
Kezeléses vizsgálatunk is volt. Abból indultunk ki, hogy a vörösbort mértékletesen (napi 1-2 dl mennyiségben) fogyasztók életkilátásai jobbak. A vörösbor egyik fontos, a szervezet működését kedvezően befolyásoló komponense a rezveratrol. Ezért ennek hatását vizsgáltuk inzulinérzéketlen, 2-es típusú cukorbetegekben. Napi 10 mg-os adagban adtuk, mert tudtuk, hogy ilyen kicsiny mennyiségben is aktiválja a szervezet saját antioxidáns rendszerét.
A kezelés hatására a vizelettel ürített kóros tirozin mennyisége jelentősen csökkent. Egyidejűleg az inzulinérzéketlenség és a vércukor is javult. Ráadásul azt is sikerült igazolnunk, hogy az inzulin jelátvitele is jobb lett.
További humán vizsgálatunkban igazoltuk, hogy a cukoranyagcsere felborulása vérmérgezésben (szepszis) az oxidatív stresszel kapcsolatos. Vizsgálatunk szerint vérmérgezésben a kóros aminosavak vizeletürítése szoros kapcsolatban van a cukoranyagcsere felborulásával.
Következtetések
Mivel az inzulin hatástalanságát csak kismértékben lehet antioxidáns kezeléssel befolyásolni, ezért ez az út nem tűnik a legjobbnak (a rezveratrol is azáltal hatékony, hogy a szervezet saját antioxidáns védelmét aktiválja). Eredményesebb, ha a kóros aminosav hatását kivédő egészséges aminosavat adjuk, különösen akkor, amikor fokozott a kóros aminosav képződése és a vese károsodása miatt csökkent az egészséges aminosav keletkezése. Humán vizsgálatok elvégzése szükséges annak eldöntésére, hogy ez a kezelés valóban hatékony-e.
Prof. Dr. Wittmann István
Megjelent a diabetes • 2016/2. számában
Gyógynövények, gyógyételek a diabétesz gyógyításában. Kattints a gombra!
Észrevételed, véleményed van? Kérlek írj nekünk!
